Emlékember a becenevem - Memento
A Memento egy mindenét elvesztett ember lélegzetelállítóan keserves vitorlázása az emlékek és a bosszú tengerében, miközben néha úgy érezzük, örökké elragad bennünket a homályos és feneketlen mélység.
Kevesen tudják, de Angelina Jolie és Brad Pitt már 2000-ben összejöhettek volna a Memento forgatásán, ha ők kapták volna a szerepeket, – ugyanis mindketten elgondolkodtak rajta – így viszont Brad-nek maradt Jennifer Aniston egy jó öt évre, de ki számolja – szegény Brad. Lehet jobb is így, ugyanis Guy Pearce birkózhatott meg egy rövidtávú memóriáját „folyton” elvesztő, szerencsétlen férfi karakterével, amit elég jól összehozott ilyen rövid idő leforgása alatt – a filmet ugyanis csupán huszonöt nap alatt forgatták le. Nem lehetett könnyű egy majdnem kétórás filmet ilyen csekély forgatási napba zsúfolni, de a sok kávé, finom stábkaja és kevés helyszín meghozta a gyümölcsét. A cím elég közlékeny, – emlékezz – a nyitó scene még akkor is hatásos volna, ha éjjel háromkor egy tizenkét órás műszak után ugranék kanapém magányába kettős látással küszködve. A jelenet visszafelé játszva egy gyilkosságot prezentál, melyről fogalmunk sincs, miért történik. Mint, ahogy a polaroid fotó képe visszafelé játszva a semmibe foszlik, úgy tűnnek el hősünk emlékei az éterben és a film ezt az elvet követve menetel visszafelé az időben. Így az elbeszélésben egy fordított struktúrájú forgatókönyvet kapunk, mely gyönyörűen bontakozik hátra, mégis szigorúan megtartja a bizonyos „kötelező” szekvenciákat. Ha ma tekintjük meg a filmet, nem is kérdés ki a rendezője, Christopher Nolan, aki itt is Batmannel operál, ugyanis a fekete szerkót divatba hozó bőregér logóját ragasztja egy képregény bolt ablakára, ami előtt hősünk elhalad. Ha elgondolkoznék rajta mi a nagy közös pont első filmje, A csapda és második filmje a Memento között rögtön beugrana későbbi Batman trilógiája, – ugyanis A csapdában szintén megjelenik a sötét szárnyas, a fiú, ajtajára aggatja a Batman szimbólumot. De persze mondhatnánk még a több szálon és idősíkon mozgó cselekményvezetést, vagy kiemelhetnénk a jeleneteket időben visszafelé illesztő vágási technikát is és még sorolhatnánk. Igen erős Nolan az egyszerre több idővonal összeegyeztetésében, – lásd később az Eredetet, vagy a Tökéletes Trükköt – itt lassan besompolyog a régmúlt, amikor még Leonard (Guy Pearce) feleségével boldog házasságban éltek, a gyilkosság előtti valóság, amikor még teljes embernek érezhette magát és éppen ilyen betegséggel küszködő emberek állapotának felmérésével foglalkozott. Mindeközben egy fekete-fehér, – vágástechnikának kedvező, és még annál informatívabb – szállal is megismerkedhetünk. Szóval van itt minden: emlékember, nyomozás, bosszúvágy, lövöldözés, kocsi lopás, bújtatott denevérember, ármány, intrika, magány, tetkók, su-su bolondság és a szerelem. Hogy a végletekig fokozzam a feszültséget, ma csak egyetlen bölcs tanáccsal látnám el az olvasót: ezzel a filmmel csak egy probléma lehet, ha valaki úgy dönt, hogy nem nézi meg.
Budget: $5.000.000
Opening Weekend: $235,488 (USA) £90,642 (UK)
Gross: $25,530,884 (USA) £1,186,299 (UK) €1,057,965 (Spain)
