Szerelemről szó sem volt. - 500 Nap Nyár (500 Days of Summer)

Ötszáz nap Nyár: ebből száz nap feszengés, száz boldogság, száz szorongás, majd még száz kín és a vége mégis az Ősz. Ilyen a szerelem. Vagy van ilyen szerelem, a kettő közt az első ötszáz nap a különbség. Mark Webb első nagyjátékfilmje azért olyan különleges, mert miközben azt állítja magáról, hogy nem romantikus, – persze nem kis iróniával – ráébreszt bennünket, hogy hoppá, ez a történet nagyon is emlékeztet valamire, vagy valakire. A rendezés ráadásul olyannyira egyedivé teszi ezt a hónapokig tartó szerelmi gyötrődésbe csomagolt, ambivalens, kapcsolat-nemkapcsolat mizériát gyönyörű grafikáival, Deschanel-szem kék színkezelésével és szimultán gondolat-valóság ábrándokkal, hogy minden romantikára minimálisan szomjazó női, vagy akár férfinézőt a képernyő elé parancsol és ott is tart még a film után is. Summer (Zooey Deschanel) független nő, aki belevág Tommal (Joseph Gordon-Lewitt) egy mélyebb barátságba, minden kötelezettség nélkül. A kapcsolat Tom részéről egyre elmélyedni látszik, ami elriasztja a lányt – ez fordítva szokott történni ugyan a filmekben, de hát az életben, ugye?! – és szakít az ifjú titánnal. De vajon rendbe lehet, hozni egy kapcsolatot, ami sohasem létezett? Ez egy túl hollywoodi kérdés, majd kiderül.