Született Feleségek S08 E17 Isten veled! Vigyázat SPOILER!

Minden évadnak megvan a maga tragédiája. Egyszer egy családi botrány örökre megváltoztatja életünket, máskor valami sötét titok lát napvilágot. Van, hogy arra eszmélünk, szenvedélybetegségben dagonyázunk, vagy éppen elvesztettünk valakit, akit igazán szerettünk. Emberek halnak meg nap, mint nap, de csak akkor ébredünk rá e tényre, ha érintettek vagyunk egy tragédiában. Akkor tudjuk meg milyen érzés. Vagy akkor, ha megnézzük a Született feleségek nyolcadik évadának mementóját. A sorozat nagyon ügyel arra, hogy minden ciklusban legyen egy ütős, drámai rész sok flashback-el, könnyektől ázott papír zsebkendővel, amely újra összekovácsolja a Lila akác köz kissé lökött háziasszonyait. Bevallom a nyolcadik évad első pár részén a hajamat téptem, de jó sorozatnéző létemre ez nem gátolt meg, hogy folytassam, amit elterveztem. Meg hát, aki a nyolcadikig eljutott azzal ugyan vonakodva, de meg lehet etetni bármilyen szart. Nem volt ez így a Lostnál, ahol is a negyedik évadnál szúrtam gyomron magam és úgy saccolom, azóta sem nézek TV-t. A legpocsékabb – „jaj Istenem nem tudom, hogyan dolgozzam fel, amit nem is én tettem az előző évad végén” – főszál mellett pár jó poén elhangzott ugyan, de a konfliktusokat annyira nem tudtam komolyan venni, mint Steve Buscemit bármelyik filmjében.

Mindenkit megváltoztat az a bizonyos gyilkosság, majd annak eltusolása. De olyan tinglitangli az egész. Unalom. Majd elindul egy nyomozós szál, ami kicsit visszakacsint az első évadra, ami igen kellemes csalódást okozott nekem. Viszont a tizenhetedik rész az a rész, amire mindig is vártam. Pontosabban az előzővel karöltve – Karen és Roy a rák ellen és Mike meggyilkolása – ez az Született feleségek rész, amiért érdemes volt megnéznie ezt az évadot. A klisés flashback szerkezet és a gagyi hogyan néztünk ki sok éve – egy-két paróka, baseball sapka és kibontott haj – megjelenítéstől eltekintve az epizód drámai, összetartó, részlet gazdag és igazán megható, amihez persze egy jó karakter halála szükségeltetik, viszont egy annál katartikusabb élményhez juttatja a közönséget. Mike, mindenki ezermestere és nem mellesleg a lányok álma már egy büfében ül, sajt burgert majszolgatva a családjával és pecázik egy vízesésnél és meccset néz a fiával és üvölt, mint egy őrült. Ez lehet a „Mike mennyország”, ez az ő mementója, ami a sorozatot újra magához térítette, és amin újfent elnosztalgiázhatunk. Köszönjük és Isten veled Mike.